5. Fejezet: LETS START A GAME

5. Fejezet: LETS START A GAME

Jackson POV

Már egy hét telt el azóta az eset óta, mikor lebuktam a buzi előtt. Fogalmam sincs mit gondoltam akkor, de mindenről kitálaltam neki. Kitálaltam neki arról, hogy idegileg labilis vagyok, és egyben indigó gyerek is. Oké, lehet kiröhögni. Igen, kapcsolatban vagyok a spirituális világgal, és a fény útját járom. Tudom, tudom, egy olyan macsógyerekből mint én, nehezen lehet kinézni, hogy ennyi kultúra szorult belém. Hiába, nem vagyok egy izomagy, akárhogy is nézzük, a családom eléggé vallásos, és keresztények is vagyunk. Na ezért nem is járok nagyon haza. Mert otthon én vagyok a "picike Jackson Wang, anya és apa szeme fénye". Testvérem nincsen, ellentétben a buzeráns szobatársammal, akinek van egy öccse.

Szóval visszatérve a történtekre. Mindig is rossz alvó voltam, ebben pedig nagy szerepet játszott a látói képességem is. Egy ideje rossz érzésem volt, ezért végképp nem tudtam alvással tölteni az éjszakáimat. Ezért volt szükségem nyugtatóra, ám az utóbbi időben már a sima altatók sem hatottak. Ezért, egy haverom mondta, hogy Kolumbiából tud valami olyan növényből készült tablettát szerezni, ami nagyon erős. Ám úgy tűnt, ezt a fajta nyugtatót már a szervezetem sem bírta. Ki tudja mi lett volna, ha Mark akkor nem talál meg. Tudtam, hogy az életemet köszönhetem neki, és hogy hálásnak kéne lennem, de valamiért a férfiúji büszkeségem, nem engedte ezt. Jó formán, sokkal inkább kerülni kezdtem őt. Na nem mintha ez probléma lett volna nekünk, de a banda gyűléseknél nem kis gondot jelentett. Hiszen jelenleg egy csapat vagyunk... 

Éppen az ebédlőben ültem, és reggeliztem. A mozdulataim gépiesek voltak, és ösztönösek. Már megint nem aludtam semmit az éjjel. És ami ennél is rosszabb, hogy ki se tudtam menni, mivel éjfél után a kolesz kertjébe vezető kaput bezárják, és az utcán már nem igazán volt hangulatom flangálni. Így aztán Mark alvó ábrázatát kellett néznem amit utáltam, hogy annyira békés. Tulajdonképpen soha nem láttam őt ilyen nyugodtan, hiszen a felém intézett gesztusai, nagyjából egyenlőek voltak egy kupac szarral. Alapvetőleg amúgy nem utáltam a kölyköt... Ami azt illeti még csak nem is volt vele problémám. Egyszerűen csak riválisok, ellenségek voltunk, ezért bántunk egymással úgy, ahogy. Néha tényleg jól esett szétverni egymást, a tomboló lelkünknek jó gyógyír volt. Azt viszont nem akartam, hogy más is megalázza Mark-ot. Hogy miért nem? Mert azzal talán azt is érthetnénk, hogy engem legyőznek. Hiszen ha őt megalázzák, azt, akit én szoktam megalázni, azzal elveszik tőlem a jogot. És Jackson Wang-tól senki nem vehet el senkit. Legalábbis én eszerint az elv szerint működtem, bár ez már részlet kérdése is volt.

A kávé, amit ma reggel kikértem, hideg volt. Ősz révén pedig az idő kint egyre hűvösödött, így nem nagyon volt kedvem kihűlt kávét inni. Sóhajtva vittem vissza a tálcámat a maradék rizzsel és az itallal.

Irány a suli.

Mikor elindultam, sóhajtva konstatáltam, hogy fújt a szél, így áldottam az eget, hogy hoztam magammal egy dzsekit. A buszmegállóban azonban megpillantottam a buzit. Mark ezalatt az egy hét alatt szőkére váltott, ami nekem eléggé nem jött be, de Jessica-nak nagyon is tetszett. Apropó, Jessica! Úgy tűnt, teljesen lemondott Zelo-ról, és Mark-nak szenteli a szerelmét. Bár elnézve a kölyköt, ő, mintha már nem igazán lelte volna örömét a két évvel idősebb lányban. Jessica valójában elég buta volt. Az évfolyamunkra járt, mégis két évvel idősebb volt. Mark is gyakran fájdalmasan nyögött, amikor a lány elrángatta őt valamerre, egy közösségi portálon közvetített üzeneten keresztül. Én persze jót röhögtem ezen, és Mark-nak is megjegyeztem, hogy ezzel a hajjal elmehet egy olyan nyomorékos valóságshow-ba, de ő ezt nem igazán díjazta.

Jelenleg egy szürke pulcsi volt rajta, amin egy zöld-fehér pöttyös gomba volt fülhallgatóval, és mosolygós arccal. A ruhadarab amúgy két számmal nagyobb volt rá, és tudtam, hogy a suliban el is fogja rakni, ugyanis a házirend előírta az egyenruha viselését. Én magam sem terveztem egész nap dzsekiben pózolni. Mark látszólag nem vett észre, sapkáját a fejére húzta, és szemüveget is viselt. Komolyan, ezzel az ábrázattal elmehetne GD rokonának. Már csak a nyalóka hiányzik... És ha már GD-nél tartunk...

Azaz ürge, ezúttal fehér hajjal mászkált, amit úgy állított be, mintha megrázta volna az áram, nem beszélve arról, hogy a tarkójánál érthetetlen módon felnyíratta a haját, és belevágatta, hogy "FUCK". Maga a hajrész pedig szivárványos volt. Én nemtom, hogy a tanárok hogy nem kaptak még tőle agyvérzést, az meg pláne különös, hogy a fodrásza nem halálozott még el az abszurd ötletektől. 

A busz nem sokára megérkezett, én pedig ezúttal Mark mellé ültem le, aki kíváncsian nézett fel rám mobiljából.

- Asszem eltévesztetted a helyed, Wang.

- Meglehet, egy pillanatig azt hittem, hogy GD mellé ültem. - fintorogtam.

- Miért? GD-nek valójában remek ízlése van.

- Jah, nekem meg három farkam. - horkantam fel. 

- Ne légy paraszt, Wang! - szűkítette össze a szemeit.

- Eszem ágában sincs. Csak célozgattam, hogy GD jelenleg úgy néz ki, mint egy pride-ról szökött nyalókás pixi. - Mark erre a kijelentésemre felhorkant, de azért láttam a szája sarkában megbúvó mosolyt. Körülbelül negyed óra múlva  érkeztek meg a suliba, ahonnan mindenki ment a maga dolgára. A mai nap sem telt másként mint eddig, egészen addig a pontig, míg 4. Órai szünetben összehívták az iskola apraja nagyját.

Jackson POV End

A Jayeseo összes diákja, akár fiú akár lány, a tornaterembe tódult. Hatalmas volt a felfordulás, a tanárok nem győzték fegyelmezni az osztályaikat. Senki sem tudta, hogy mi lehet ez a nagy bejelentés amire az igazgató készült, így eléggé furdalta az oldalukat a kíváncsiság. A nagy felfordulás ellenére, mikor az igazgató úr a mikrofonhoz lépett, a tömeg elnémult, és minden szempár a férfire szegződött.

- Tisztelt diákok, tisztelt kollégák! Idén, egy újabb verseny veszi kezdetét az iskolánk falain belül. - kezdte a beszédet. - Ez alkalommal, a játék célja, az osztályok együttműködésének fejlesztése. Ezen a héten, minden egyes napon egy kisebb akadály fogja várni a tanulókat. Lehet az a szertár kulcsának megtalálása, de akár egy osztálytárs kiszabadítása is. Minden ilyen feladat végrehajtása után, az osztály eltulajdonít egy színes szallagot. Akinek csütörtökig mind a három szín meg lesz, az nyer egy teljes hetet osztálykirándulás gyanánt Európába. Fontos, hogy ti keressétek az akadályokat, mert azokat nem biztos, hogy megtaláljátok. Egyenlőre ennyit árulnék el. A játék, már ma elkezdődhet. Sok sikert kívánok minden osztálynak! - Mark és Jackson erre ösztönösen összenéztek és elmosolyodtak. Végre megint valamilyen szinten riválisok lehetnek, de valahogy ez már nem tűnt olyan fontosnak. Már ő maguk sem tartották egymást ellenségnek, habár egyszer-kétszer azért összeverekedtek. Nem tudták pontosan mi változhatott meg, de úgy érezték, valamilyen szinten felelősséggel tartoznak egymás iránt.

A játékot, minden diák boldogan vette tudomásul. Mindenki meg akarta szerezni a főnyereményt, ám az igazgató igen szűkös leírása a versenyről, eléggé megnehezítette a dolgukat. A bejelentés után minden diák visszament a maga osztályába és kezdetét vette a következő óra. Mark osztályának már ezen a napon sikerült megszereznie az első szalagot, egy pirosat, amit a tesi teremben kaparintottak meg, mikoris a baseball ütő, a kötél legtetejére volt felerősítve a piros textillel. Zelo-nak sikerült felmásznia, ő volt az egyetlen aki képes volt olyan magasra felmászni szemrebbenés nélkül, nem is a szalag, hanem inkább a baseball miatt mivel az volt a kedvenc sportja, amit csak nagy ritkán játszottak a testnevelésórákon. A szalagot Mark tette el, hogy megőrizze az eredményhírdetésig. A mai napon Jackson-nak volt kevesebb órája, pontosabban hat, míg Mark nyolc órát szenvedett végig az intézményben. Jackson órák után vissza ment a kollégiumba. Úgy döntött megvárja Mark-ot, hogy elhívja őt is magukkal bulizni. Ezúttal nem csak a saját, de Mark bandájából is csatlakoztak néhányan. Ám hiába várta a fiút, valamiért nem akaródzott neki haza jönni, így inkább összekészülődött és elindult egy maga a szórakozóhelyre ahol találkoztak a többiekkel. Úgy gondolta, Mark biztosan Jessica-val találkozik, ezért nem ért vissza. Hiába, valamiért nem kedvelte a lányt, és Mark-ra is neheztelt azért, hogy Jessica-val kavar. Úgy gondolta ez azért lehet, mert a lány, valóban idegesítően buta volt, ezt eléggé kitapasztalhatta, mikor Jessica egy-egy alkalommal fel jött hozzájuk Mark miatt. Továbbá abban is biztos volt, hogy Mark csak a szex miatt van még mindig a lánnyal. Biztos volt benne, hogy már lefeküdtek, hisz egyik alkalommal rájuk is nyitott. Ő maga pedig randizgatni kezdett Jessica szobatársával, Lunával. A lány jófej volt, és nagyon aranyos, ami eléggé imponált Jackson-nak. Jól el lehetett vele beszélgetni, jó humora volt, és nem mellesleg jó ésszel is lett megáldva. Bár Jackson randizgatott Luna-val, mégsem igazán érezte azt a bizonyos szikrát, ami egy párkapcsolathoz kell. Bár a lány valóban felcsigázta az érdeklődését, mégsem akarta megfektetni vagy összejönni vele. Luna-ban sokkal inkább egy megértő barátra lelt, és ezt a lány is érezte, azonban mégsem utasította vissza soha a randikat, mert úgy gondolta, Jackson-nak szüksége van az ilyesmire, mert a szerelmi élete terén olyan, akár egy ma született bárány. Így inkább, ily módon próbálta kisegíteni a barna hajút.

Jackson jóval a többiek előtt érkezett meg, így nemes egyszerűséggel, egy kis martinival indította az estéjét. A szórakozóhely nagy volt, a táncparketten lányok és fiúk karcsú teste vonaglott a hangfalakból ordító, monoton zene ritmusára. A hely félhomályban úszott, csak egy-két neoncső adott némi fényt. A levegő párás volt, büdös és állott. Jackson-nak fintorognia kellett. Tudta, hogy a sarkok relytekében komoly üzletek zajlanak, drogkereskedelem és prostitúció. Az ilyen helyeken előszeretettel tanyáztak a feketr munkában dolgozó személyek.

Fél órán belül, nagyjából mindenki megérkezett.

Jackson-ban már volt pia, ennek ellenére ivott a többiekkel is, viszont nem tervezett lerészegedni. Jó volt a buli, nem sokára már a többi táncoló ember között ringatóztak ők is, és Jackson csak arra eszmélt fel, hogy valami csinos lány formás feneke simul ütemesen nemesebbik részéhez. A kezdeti gátlásai elszálltak, a dübörgő techno-t, most lágy ritmusnak érzékelte. Mikre nem képes a party drog... Határozottan markolt a lány fenekébe, majd csípőjére fogva hátulról simult hozzá. Csak akkor hagyta abba, mikor valaki erősen megragadta a karját és kirángatta a tömegből, sőt, még az épületből is. Mikor kiértek, egyszer csak egy vödör jéghideg víz landolt Jackson fején, amitől rögtön kijózanodott.

- Mi van baszdmeg valaki kihívott ice bucket challenge-re? Mert ez kurvára nem a megfelelő alkalom. - mondta felháborodottan, mire GD-vel, Key-el, Taeyang-al, Taeil-el és Zelo-val találta szemben magát.

- Nem te idióta, Mark eltűnt! - reposztolt Key, idegességtől csillogó tekintettel. 

- Nem hinném, szerintem csak Jessica-val van. – Fintorgott Jackson, miközben próbálta kitörölgetni szemeiből a vizet.

- Már hívtuk Jessica-t, de nem vele van.  – rázta meg a fejét szokatlan komolysággal GD, amiből Jackson rögtön tudhatta, hogy a srácok nem szívatják őt. A fiú agyában pörögni kezdtek az események, de mindig ugyanaz jött ki: Zico. Ha még nem is a konkurens bandavezér keze lenne a dologban, Jackson akkor is jobbnak látta, ha inkább biztosra mennek. Így legalább visszaadhatta a tartozását Mark-nak.

- Mi legyen főnök? – kérdezte Taeyang. Jackson-nak még meg kellett szoknia, hogy bandatársai már Mark-ot is egyenrangú főnökként tekintik vele, de még így is nagyon furcsa volt, hogy már nem ellenségeskedtek annyira egymással. Mark igazából nem is volt akkora katasztrófa, mint amekkorának Jackson beállította, éppen ezért kezdett aggódni a srácért. És hogy most mit is tegyenek?

- Megmondom én, hogy mit teszünk. Ha Mark, holnap nem jelenik meg negyedik óráig, akkor én, GD és Taeyang elmegyünk érte! – adta ki a végítéletet Jackson.

- Miért csak hárman mentek? – ellenkezett Zelo, mire Jackson jelentőségteljes pillantást vetett rá.

- Mert az iskolában jelenleg meg van hirdetve egy játék nem rémlik? Az is lehet, hogy Mark is csak a játék miatt tűnt el, és nem Zico-ék rabolták el, viszont ha mégis annak a Sayeo-s faszfejnek van a keze a dologban, akkor legalább a többiek ott vannak és tudnak minket fedezni. Továbbá a versenyt is jó lenne megnyerni. – vigyorodott el a barna.

Hiába, még nem sejthették, hogy mi vár rájuk a holnap eljövetelével…